Kirándulás, kikapcsolódás, egyedülálló növények és különlegességek Debrecen Egyetemi Botanikus Kert

Üdülés, pihenés, családias szálláshely-Hajdúszoboszló Vendégház

Kedves látogató, töltsön kellemes napokat Vendégházunkban és segítünk Önnek megszervezni egy napot amikor látogatást tehet Debrecenbe, és megcsodálhatja az Egyetemi Botanikus Kert egyedi növényvilágát. Izelítőként egy kis virtuális sétára invitálom.

A Debrecen Egyetemi Botanikus Kert egyedi növényvilága.

A 12 hektáron fekvő terület több mint 8000 növényfajtának ad helyet. Csodás látványvilágot kínál az 1975-ben felavatott új pálmaházban a trópusi ritkaságok. Lenyűgöző látványt nyújt a változatos színekben pompázó orchideák, bódító illatú vaníliák, de még termő banánfákat is megcsodálhatnak az ide látogatók. A botanikus kertet 1976-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
A botanikus kertben 1986-ban épült üvegházi blokkjának kaktuszgyűjteményében a világon ismert 3000 kaktuszfajták közül mintegy 1200 kaktuszfaj nézhető meg.
A Debrecen Egyetemi Botanikus Kert egyik különlegessége az a diófa, amelyet Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujából, az erdélyi Csomakőrösről idehozott dióból sikerült kifejlődnie.

Az arborétum gyűjteménye évről évre nagy számban gyarapszik. Az 1980-as évek elején ültetett örökzöldek, fenyőfélék szépsége és mérete, különlegesen káprázatos látványt nyújt az arborétumi séta során. A botanikus kert sétányán tovább haladva útközben felfedezhető a park tava, melyben nyáron csodás színekben pompázó tündérrózsát és vízitököt tekinthetnek meg a látogatók. A tó körül fűzfák, nyárfák és nyírfák gondoskodnak a kellemes hangulatról.

A debreceni botanikus kert küldetése a lenyűgöző látványok és élmények sokaságán kívül, továbbra is az oktatás, kutatások és ismeretterjesztések.

Kirándulás a Debrecen Egyetemi Botanikus Kertben

A nyári időszakokban az érdeklődők a bejárat mellett található kerítésre futtatott trombitafolyondár narancs-piros virágtömegét csodálhatják meg. A bejáratnál található padok körüli tiszafák méregzöld lombozatából már messziről feltűnik a tavasszal, lila koronával ékeskedő császárfa. A portásházikónál balra tartva a sétány két oldalán borókáknak idős példányai helyezkednek el, a sétány végéhez érve a szélsőséges hideget is tűrő bambusznádakat, és a hosszú tűs fenyőcsoportok mellett vezet tovább az út. A sétányról kiérkezve a kert egyik legszebb részéhez érkeznek a látogatók.

Középen elhelyezkedő tóban, nyáron szépen virágzó tündérrózsák és a vízitökök látványa nyűgözi le a közönséget. Körülötte pedig fűzfák, nyárfák és nyírfák fehér törzsei ősszel gyönyörű sárga lombszínei ejtik ámulatba az érdeklődőket. A tó szélén pompáznak a mocsárciprus példányai, melyeknek lombkoronái késő őszi időszakban gyönyörű rozsdabarna színt vesznek fel, mielőtt le hullanak tűlevelei a tél beálltakor.A tó mellett pihenőtér közepén található a két híres botanikus Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály mészkőből készült szobra, ők a szerzői az első magyar füvészkönyvnek. A szobor mögött megcsodálható a kert legszebb, több száz éves fája a kocsányos tölgy, amely a régi Nagyerdő emlékét idézi elő. Joggal nevezik, nagyerdő legszebb kocsányos tölgyének.Tovább haladva a sétányon szárazságnak jól ellenálló homokbuckák figyelhetőek meg, jellegzetes növényeik a homoki borókák és az őszre narancssárga bogyók tömegével díszelgő homoktövis csoportok. Az út két oldalán ostorfák sorakoznak fel. Tovább haladva a látogatók balról akácerdő, majd jobbról és balról juharfák, eperfák és diófafélék és cserjék láthatóak. Ezek a fák és cserjék ősszel egyedi látványt nyújtanak a látogató közönségnek a halvány sárgától egészen a vörösig. Az őszi lomb-színeződés csodálatos kavalkádja tárul a látogatók elé. Kiérkezve az aszfaltos sétányra, a kert mértani középpontjában helyezkedik el az MTA Napfizikai Obszervatóriumának kupolás épülete ( ez a hely nem a botanikus kert része, így nem látogatható). A növényrendszertani kert a biológushallgatók növényismereti oktatására szolgál. Arborétumi séta balra kanyarodva az aszfaltozott úton folytatható tovább.

A faház előtt megállva, páratlan örökzöldekben gyönyörködhetnek a látogatók, az atlaszcédrusokban, amelyek méreteikkel és szép formájukkal lenyűgöző látványt nyújtanak. Látható a sétány szélén a kipusztultnak hitt kínai mamutfenyő, amelyet 1941-ben Kínában találtak. A feljegyzésekben, az 1960-as években került a mag Magyarországra és a kicsírázott növények az ország különböző pontjain elhelyezkedő botanikus kertjeibe kerültek. Ezek közül egy a debreceni botanikus kertben látható, amelynek rozsdabarna őszi lombszíne egyedülálló látványban részesíti az érdeklődőket. Különlegességében és méretében ugyanolyan csodás a közelében elhelyezkedő armandi fenyő és a kissé messzebb lévő sárgafenyő is.
Az aszfaltozott út végén található az üvegházcsoport. A bejáratnál a kert kora tavaszi látogatói az üvegházat körül vevő sziklakertben és a gyöngyvirágos tölgyes tisztásain a tavasz hírnökeit csodálhatják meg. Színes sáfrány díszíti a sziklakertet. Lenyűgöző látványt nyújt a téltemető hóvirág, tavaszi tőzike és a sáfrányok színes virágtömege.

Debrecen Egyetemi Botanikus Kert, Pálmaház

A botanikus kert legnagyobb üvegház együttese a pálmaház, amely magába foglal trópusi, szubtrópusi területeken honos növényeket. A pálmaházba beérve az üvegházi gyűjtemény legértékesebb növénye látható. A szágó, termős virágú növény, korát körülbelül 80 évre becsülik. A növényt hazánk legöregebb példányaként tartják nyilván. Soó Rezső botanikusprofesszor adományozta a debreceni botanikus kertnek.
Az üvegházban balra tartva trópusi dinnyefa tekinthető meg. Az üvegházban csodálható meg a trópusi fűszer és gyümölcstermő növények példányai: a húsos levelű kúszó vanília, bors, avokádó és a banán. A banánfa 4-5 évenként hoz termést, amelynek hónapokig tartó érési folyamatának látványát mindig nagy érdeklődés kíséri.

A broméliák az üvegház bal oldali növényasztalán tekinthetőek meg, ezek Amerika trópusi, szubtrópusi tájain honos úgynevezett epifiton növényeként ismertek. Különleges virágaik is főleg a száraz időszakokban, a tölcsér közepéből fejlődnek ki. Az üvegház végén található vizes medencébe egy trópusi fa lett telepítve így bemutatva, miként élnek az őserdő fáin az orchideák és broméliák. A medence szélén csodálható meg az egyik legnépszerűbbnek örvendő látványosság, a mimóza mely a leveleit érintésre összehúzza.
Az üvegházban tovább sétálva, fikusz, dracanea és a pálmák gyűjteményében gyönyörködhetnek a látogatók. A fikuszok többnyire a trópusi és a szubtrópusi vidéken élnek, közel 2000 fajuk ismeretes. A nagy részben tejnedvet tartalmazó növények méretei igen eltérőek, a fás mérettől a cserje méretűig megtalálhatóak az üvegházban is.A pálmák túlnyomó része a trópusi elterjedésű dél-amerikai és indomaláji területekről származnak. Az üvegház talajába beültetett kenciapálma, kínai legyezőpálma és az igen dekoratív törpepálma látványa szinte ámulatba ejti az érdeklődőket. A nyári időszakban érkező látogatók csak 1-2 elkésett virágot láthatnak, mert a trópusi orchideák számára a nyár a pihenő, nyugalmi stádium időszaka.

A pálmaházból kiérkezve, balra tovább haladva a botanikus kert leggazdagabb, legteljesebb gyűjteménybe, a kaktuszok élővilágába nyerhetnek betekintést a látogató közönség.
A kaktuszházban, hat növényasztalon több mint 150 nemzetség, 2500 fajának, alfajának változata és formái láthatóak különböző méretekben. A könnyebb átláthatóság és kezelhetőség érdekében egyenként cserepekbe ültetve láthatóak. A kaktuszok nemcsak a testüket borító tövisek miatt különlegesek. Már a tavasz végétől a nyár elejéig tartó színpompás virágaik is különleges látványt nyújtanak. A különleges kaktuszgyűjtemény látványvilága után a látogatók útja visszavezet a bejárat felé a főútra. Az úton tovább haladva, a sétányon főleg a májusban érkező látogatók részére nyújt káprázatos látványt a vadalmák és a díszalmák pompás virágtömege. A szilvafák, díszalmák, és körtefák gyűjteménye után az utolsó gyűjtemény részt fedezhetik fel a látogatók, az örökzöldek gyűjteményét.

A jegenyefenyők, lucfenyők, hamisciprusok, tuják, borókák, cédrusok, mamutfenyők a méreteikkel, színeikkel, és formáikkal különleges látványban részesítik a látogatókat. Az örökzöldek, egy dologban egyedülállóak az alkalmazkodási képességükben. Hiszen a köztudatban párásabb, hűvösebb magashegyi klímát szeretik. Itt a száraz éghajlati viszonyok közt, a botanikus kertben, meszes homoktalajon hatalmas méretűre nőttek.
A pálmaház előterében, a szobanövények iránt érdeklődő látogatók kedvezményes áron juthatnak hozzá, saját nevelésű cserepes növényritkaságokhoz.