Hajdúszoboszló az Alföld gyöngyszeme

Hajdúszoboszló Debrecentől 21 km-re helyezkedik el. A város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói kistérségének központjának számít, Magyarország egyik legnagyobb termálvizű fürdőhelyeként tarják számon.

Bánomkert
A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helyének a városrésze. 1941-óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrészhez hozzá tartozik a Mátyás Király sétány ahol szállodák sokaságai helyezkednek el. A városrész közvetlen közelében található a Gyógyfürdő ahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését

Hajdúszoboszló Története

Bocskai István 1606-ban hajdúkat telepített be ezért kapta az eredetileg szlávnevű település a hajdú előtagot ( ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata során, a Szejdi-dúlás csaknem teljesen elpusztította szoboszló települést.
A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén meglehetősen gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Újság 1868-ban azt írta, „Szoboszló nem megfelelő hely a gazembereknek” Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme figyeli.
Hajdúszoboszló életében 1925. október 26 történelmi változást hozott, mert egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen látogatták a forrást, amelynek furcsa illata (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem minden ízületi és derékfájós embereknek segített a szenvedéseit mérsékelni.
A gyógyvíz,és az erre létesített gyógyfürdő, továbbá a strand és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely hamar gyors fejlődésnek indult.
A tudósoknak a felvetését, miszerint a Hajdúszoboszlón feltárt hévíz gyógyhatású, csakhamar a gyakorlati tapasztalatok támasztották alá. A város vezetése úgy döntött, hogy fürdőt épít az egyedülálló kincsre. A fürdőt 1927. Július 26.-án nyitották meg a nagyközönség számára, ettől az időtől számít tehát a ma már világhírnek örvendő és az ország legnagyobb fürdőjének a megléte. Már ebben az időben is lehetőség adódott, hogy a fürdőzések alkalmával orvosi vizsgálat is történjen. Ennek megfelelően ebben az időben kijelölésre került 19 hektárnyi területet a majdani gyógyfürdő területének részéül. A fürdőzések, a gyógyhatások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott, s már ez is arra késztette a városvezetést, hogy tovább fejlesszék a fürdőzés adta lehetőségeket, és hasznosan használják ki a gyógyhatások során keletkezett nagy érdeklődést. 1934-ben hivatalosan is gyógyfürdővé lett nyilvánítva a hajdúszoboszlói hévízfürdő. 1935-37 között orvosi rendelő és inhalatórium megépítésére került sor, majd két újabb termálmedence, továbbá hűtőtorony és ivócsarnok is épült. Ekkoriban az ide érkező vendégek száma már elérte az évi 234.000 főt. 1938-ban megépítették a hullámmedencét, egy pihenőcsarnokot, és a négyhektáros csónakázótavat is. Később következett a gyermek-medence, orvosi rendelő, pezsgőmedence építése. 1942-ben a teljes vízfelület nagysága már a hatezer négyzetmétert is elérte, de még ez is kevésnek tűnt, hiszen már évente félmillió ember látogatott el a gyógyfürdőbe. 1947-ben dr. Ardó Sándor főorvos által javasolt új gyógyeljárás bevezetésére került sor: az iszappakolásra. Minden évben végeztek, kisebb-nagyobb alakításokat, bővítések, fejlesztések. 1958-készen lett a súlyfürdő, 1965-ben pedig az orvosi rendelők felújításra kerültek. 1969-ben a gyógyfürdő látogatottsága egymillió főre nőtt. Elkezdődött az építése az új termálfürdőnek, majd a versenyuszodának is. 1988-ban a fürdőnek a Kiváló Vállalat kitüntetést adományozták, s hamarosan kinyitotta kapuit a fedett uszoda. 1991-ben részvénytársasággá alakult a gyógyfürdő, melynek élén az igazgatóság található, a többségi tulajdonnal a város önkormányzata rendelkezik. A növekvő idegenforgalom hatására városszerte nagyszámban épültek gyógyüdülők, hotelek, szállodák, apartmanok, vendégházak, panziók, magánszálláshelyek. Napjainkban Hajdúszoboszlón több mint 18 ezer vendéget lehet egyszerre elhelyezni. A világhírű fürdő ma 30 hektár nagyságú területen üzemel. 1999-ben világszínvonalú épületté vált a Hajdúszoboszló Gyógyfürdő.

A vízi szórakozás kedvelőinek nagy örömére, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. 2000-ben megépítette Magyarország első csúszdaparadicsomát, amely a hazai és külföldi látogatók körében hamar nagy érdeklődésre tett szert, ezért a későbbiek folyamán bővíteni kellet. 2002-ben az egészségturizmust támogató Széchenyi-terv igénybe vételével, a teljes strandfelújjítás mellett az Aquapark bővítése is megtörtént, illetve elkészült Magyarország legnagyobb, 6200 négyzetméter nagyságú vízfelületű medencéje, a mediterrán tengerpart.

A folyamatos fejlődésnek és minőségi átalakítások elismeréseként Hajdúszoboszló fürdőkomplexuma 2005-ben elnyerte a Dr. Shoji Shiba japán professzor által alapított Shiba-díjat, a magyar Fürdőszövetség négycsillagos minősítését, az Észak-Alföldi Minőség Díjat, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék védjegy címet. A város és a fürdő további tervei között szerepel egy turisztikai központ megépítése is, ahol non-profit jellegű szolgáltatások, illetve városi és régiós turisztikai kiállítások várják az idelátogatókat.

Hajdúszoboszló az Alföld észak-keleti részén fedezhető fel. Határában három tájegység található, északkeltről Hajdúhát, észak nyugatról Hortobágy, délről pedig Nagysárrét továbbá a Berettyó vidéke. Ez a táj, ahol az ég a földdel összeér, nem csak síkság a vadregényes hegyekhez szokott utazónak sem. Hiszen néhány helyen élénkítik a látványt a Tisza elhagyott medrei nagy kiterjedésű nádasokkal, vadmadarak sokaságával és erdős ligetekkel. Folyója is van Hajdúszoboszlónak, a rajta áthaladó Kösely, ami legalább olyan jellegzetes városunknak, mint Budapestnek a Duna. A vidéknek kincse a jó földeken, gázmezőkön, gyógyvízen kivűl az igen bőséges napfény. Éves átlagban a napfényes órák száma olykor meghaladja a kétezer órát is.

Hajdúszoboszló így Magyarország egyik legnaposabb városa. A fürdő és környékének mikroklímája nagyban elősegíti a gyógyulást jódos, sós páratartalmának köszönhetően. Az ide utazó vendégeknek nagy esélye van, hogy az időjárás kedvezően hozzájáruljon a pihenésükhöz. Hiszen csupán 30-40 nap a téli napok száma és 80-85 pedig a nyári napok száma. Hajdúszoboszló nemzetközi hírű gyógyhely lett. A szolgáltatások egyre nagyobb bővülésével a gyógyturizmus még virágzóbb lett. A „csodaforrássáról híres Hajdúszoboszló” szinte mágnesként vonzza minden helyről a gyógyulni és mankójuktól megszabadulni vágyókat. Természetesen az egészségeseket is csábítja a „forró arany”bűvölete. A vasútállomáshoz közeli forráskútra ma is úgy járnak a gyógyvízért, mint a kiszáradt vándor a sivatagban.

A hajdúszoboszlói gyógyvíz egyedülálló ereje.

A kiváló gyógyhatás a termálvíz összetevőinek ( pl. jód, bróm, konyhasó és hozzá tartozó ösztrogén : titán, réz, cink, ezüst, vanádium és ólom formájában megjelenő nyomelemeknek) köszönhető. Szakszerű alkalmazással a természet ezen patikája lehet gyógyír, illetve szenvedések enyhítője. Különböző hőfokú medencék és fizikoterápiás kezelések teljesen vagy részben képesek orvosolni számos megbetegedést pl. sebészeti, idegi, bel-és bőrgyógyászati, továbbá mozgásszervi megbetegedések, bénulások, idült idegi fájdalmak, lábszárfekély, nőgyógyászati gyulladások, meddőség, prosztata bántalmak, ekcéma, pikkelysömör, különböző meszesedések stb.. A választható mintegy 40 féle kezelés előtt ajánlott konzultálni a gyógyfürdő központi gyógyászatánál és számos hotelben működő gyógyászati részlegen magasan képzett szakorvosoknál. A tapasztalatok alapján a szakemberek utasításait betartó betegek több mint 90%-ban gyorsan, szép javulás következett be. Évtizedek során emberek ezreinek enyhült vagy szűnt meg a szenvedése.